Illik néki, megvan néki …

Fonalból, kelméből készül mindennapi használati tárgyaink nagy része. A fonallal és kelmével való bánásmód mindenházi tevékenység volt és lesz.

Mindenházi, azaz minden háznál csinálták.
A nehezebb műveletekre, a több ügyességet kívánó ruhadarabok elkészítésére mégis csak kiemelkedtek a szakosodott mesteremberek.
Hogyan jelenik ez meg szólásokban, mondókákban, mesékben?

Elől megyen fényeske,
Utána mén fehérke,
A farka fel van kötve.
_(Tű és cérna)_

—————————–/——————————-

Ki hajtja fel legelőször a menyasszony szoknyáját? _(A varró)_

—————————–/——————————-

Hol varrta meg öreg anyád a pruszlikját? _(A térdén)_

—————————–/——————————-

Szabó, szabó, szabdaló,
Fé’re viszi az olló

—————————–/——————————-

Hej, gyön- gyön- gyön- gyön- gyön-
Gyöngyömnek az ára!
Kéret engem a szabó,
Nem megyek hozzája.
Édes anyám, a szabó,
Valamennyi szurkáló,
Nem megyek hozzája,
Rongyos a csizmája.

—————————–/——————————-


Lányom, édes lányom,
Gyöngyvári Katiczám!
Hogy’ van a te ruhád?!
Elől rövidedik,
Hátúl hosszabbodik.‘
„Anyám, édes anyám,
Kedves édes anyám!
Szabó nem jól szabta,
Varró nem jól varrta.

—————————–/——————————-

Árok szélén récetojás, récetojás, récetojás.
Ez a kislány rövid szoknyás, rövid szoknyás, rövid szoknyás.
Illik néki, kell is néki, (Lacikája) vette néki,néki, (Lacikája) vette néki.

Nyikorog az ajtó sarka, sarka,
(Lacikája) lép be rajta, rajta.

Hallod-e (Laci), hallod-e?
Beteg a (Kati), tudod-e?
Süssél neki rétest, meggyógyul!
Kiugrik az ágyból és megcsókol.

—————————–/——————————-

Haáz Sándor írásaiból varrós kifejezések

Négy bogot vetett a spárgára.
Ugyanis szabás előtt a szabó méretet vesz. Régen a méreteket zsineggel vette és a lemért távolságra bogot vetett. Nagy Pál Búzaházán négy bogot vetett a spárgára, ahol a harisnya külső hossza, derékbősége, combbősége és térdbősége volt. Ő is még kézzel varrta a harisnyát sirített kender házicérnával.

  • csináltató viselő – a megrendelő elnevezése
  • vásári portéka – az előre elkészített termék, a mai „konfekció”

díszesen hántatott lájbija volt Jánosnak – díszesen kihímzett mellénye volt Jánosnak

—————————–/——————————–

És egy más kultúrából való vélemény

„Egyetlen ember viselkedett velem rendesen, a szabóm. Ő minden alkalommal, amikor nála jártam, megmérte, hogy milyen hosszú a karom és a lábam, és milyen széles a derekam. Mindenki más csak egyszer mért meg, és attól kezdve elvárták, hogy a régi mértékek illeszkedjenek énhozzám.” _(George Bernard Shaw)_

—————————–/——————————-

Kérdése van? Segíthetek?

Ha tetszenek a munkáim, vagy bármilyen kérdése felmerül, keressen bátran.